A 2022-2023-as tél a második legmelegebb tél volt a magyar meteorológiai mérések több mint 100 éves történetében. Érdekes kérdés, hogy mindez hogyan érinti a gombáinkat?
Erdei gombáink extrém érzékenyek az időjárási jelenségekre. A klíma egészének változása, de a helyi mikroklimatikus változások is befolyásolják a gombák életét, mivel ők alapvető részei a természeti körforgásnak, eltűnésük súlyos következményekkel jár. Hazánkban a klímaváltozás hosszútávú hatásait még nem látjuk tisztán, de amit a leghamarabb észreveszünk, hogy Magyarországon az időjárás egyre szélsőségesebb. A legfájóbb, hogy míg Nyugat-Európában nő a csapadék mennyisége, addig nálunk a melegedési tendenciával együtt egyre kevesebb csapadék hullik, romlik a vízmérleg. Ennek alapvető oka a növekvő párolgás, valamint az, hogy az intenzívebb záporok, zivatarok csapadékmennyisége gyorsan eláramlik, ahelyett, hogy a talajba szivárogna.
A melegebbé váló teleink számos negatív hatása mellett pozitívumokat is lehet találni. A gombák nem szeretik a fagyot, és az egyre enyhébb telek így meghosszabbítják a gombák tenyészidejét. Régen például a decemberi gombászás szinte ismeretlen volt, tavaly karácsonykor ugyanakkor lehetett téli fülőkét szedni, ami száz évvel ezelőtt elő sem fordulhatott volna. Viszont mielőtt örülnénk, sajnos a problémák, károk és veszélyek sokkal súlyosabbak. A betelepülő kalapos gpmbák (gyertyagomba a Hortobágyon) egyelőre csak érdekességként hatnak, de a mikroszkópikus gombák sokkal súlyosabb kérdéseket vetnek fel. Kutatók azt találták, hogy a klímaváltozás következtében a nem őshonos mikroszkopikus gombafajok nagyobb valószínűséggel telepednek meg Magyarország természetes élőhelyein is. Ezen gombafajok egy része mikotoxinokat termel, és már most jelentősen befolyásolja az emberek, állatok és a növények egészségét és a hatás - ha erre nem készülünk fel - a jövőben fokozottan jelentkezik. Ezek a gombák az ellátási láncban a nagy mennyiségű trópusi növénnyel, gyümölccsel és csomagolóanyagaikkal együtt áramlanak be az importáló országokba, így Magyarországra is, terjedésüket - ahogy az más betegségekkel és betegségterjesztőkkel kapcsolatban is elmondható - elsősorban a felmelegedés segíti elő.
Az erdei gombáknak nem tett jót az elmúlt évtizedekben az intenzív mezőgazdaság és az erdőművelés terjedése erre tett még rá egy lapáttal a klímaváltozás. A szélsőségessé váló időjárás Magyarországon több tucat gombafaj visszahúzódásáért felelős. A Kárpát-medence mindig is különleges terület volt, több gombafajnak itt van az elterjedési határa, így a császárgalóca (termőterület északi határa Európában) vagy a pusztai kucsmagomba (termőterület nyugati határa Európában) tűnhet el legelőször. A váratlan tavaszi hideghullámok, a száraz tél sok koratavaszi gombánk visszaszorulását okozhatja. Ezeken a gombafajokon, ahogyan a természet egészen is, segíthet a természetközeli gazdálkodás, a megfelelő mikroklimatikus viszonyokat biztosító erdők megtartása és a vízvisszatartás. Ezek azonban önmagukban nem oldják meg a klímaváltozás hatásait, a legfontosabb, hogy valós társadalmi döntések szülessenek, a politikai és a gazdasági szereplők pedig belássák, hogy változtatni kell a jelenlegi hozzáállásukon.
A klímaváltozásra érzékeny gombáinkról további részlet a könyvünkben.