via-viridis.hu

A klasszikus magyar naranacssal szemben, a magyar füge se nem kisebb, se nem savanyúbb, de mégis van egy látványos különbség a boltban vásárolt asztalt társaihiz képest: nincs magja! 

Magyarországon a fügék többsége nem tartalmaz magot, mert itt a közönséges vagy adriai füge honos, amely öntermékenyülő. Ez azt jelenti, hogy megtermékenyítés nélkül is hoz gyümölcsöt, de ezek mag nélküliek. Azok a fügék, amelyek magot tartalmaznak, beporzást igényelnének, amit a fügedarázs végez el. Ez a kis rovar nélkülözhetetlen a fügék megtermékenyítéséhez, ám a fügedarázs Magyarországon nem él meg az éghajlati viszonyok miatt. Így nálunk csak mag nélküli, de ízletes fügéket találhatunk, melyek ettől függetlenül nagyon értékesek és finomak.

A nyár vége és az ősz kezdete egy különleges gyümölccsel ajándékozza meg azokat, akiknek kertjében megterem: a füge (Ficus carica). Ez a több ezer éves múlttal rendelkező gyümölcs nemcsak finomság, hanem a történelem és kultúra fontos része is. A „fügét mutat” kifejezés régóta ismert, a füge pedig számos vallásban is szerepel. A fügét már Szíriában is termesztették i. e. 4000 körül, és az egyiptomi fáraók is használták gyógyításra. A Római Birodalomban pedig alapélelmiszerként szolgált, különösen a légionáriusok számára, akik szárított formában hordozták magukkal.

A fügefa Indiában szent növénynek számít, és a muszlim kultúrában is kiemelt jelentőségű. A Bibliában a termékenység és az érzékiség szimbóluma, különösen az Énekek Énekében. Az ókori Róma egyik híres legendájában, Romulust és Remust egy fügefa árnyéka alatt szoptatta a farkas.

Hazánkba a füge valószínűleg a török hódoltság idején érkezett, bár egyes elméletek szerint már korábban is ismerték itt. A közönséges vagy adriai füge terjedt el Magyarországon, mely megtermékenyítés nélkül hozza létre gyümölcsét. A füge különböző színekben pompázhat: sárgás-zöld, bronzos, lilás vagy bíborvörös. A Földközi-tenger partján a füge akár 10-12 méter magasra is megnőhet, nálunk inkább bokorként fejlődik.

A füge meleg, déli fekvésű, védett helyeken érzi magát a legjobban. Vízigényes növény, ezért a száraz időszakokban érdemes öntözni. Bár a sziklás talajt is elviseli, jobban fejlődik tápanyagban gazdag földben. Magyarországon évente kétszer hoz termést: nyár végén és kora ősszel.

A füge szaporítása tősarjak szétültetésével és dugványozással a leggyorsabb és legegyszerűbb. Fontos megjegyezni, hogy hazai magokkal nem lehet szaporítani, mivel a nálunk termő füge nem hoz csíraképes magot. A külföldről behozott szárított füge azonban tartalmazhat csíraképes magokat, de ezekből a növények nem lesznek öntermékenyülők, így beporzásra van szükségük, amit egy fügedarázs végezne el – ám ez a darázs nálunk nem él meg.

A füge megfelelő gondozással bőséges termést hoz. Télen azonban fontos védeni a hidegtől, ugyanis a -15 °C fokos fagyok károsíthatják a növényt. Bár a föld alatti része újrahajt, az ezt követő években kevesebb gyümölcsöt hozhat.

A fügét számos formában fogyaszthatjuk: frissen, lekvárként, bor, pálinka vagy sütemény formájában is. Az érett gyümölcs hűtőben 2-3 napig eláll, de be kell csomagolni, hogy ne szívja magába más ételek szagát. A még éretlen gyümölcs szobahőmérsékleten érleld, de kerüld a közvetlen napsütést. A szárított füge szobahőmérsékleten vagy hűtőben is tárolható, de ügyelj arra, hogy tárolóedényben tartsd, hogy ne száradjon ki.

A füge rendkívül értékes gyümölcs táplálkozás szempontjából. Tele van fehérjékkel, B-vitaminokkal, vassal, magnéziummal és antioxidánsokkal. Kiemelkedően magas a kalciumtartalma, ami fontos a csontok egészségéhez. Ezen felül segít az emésztésben, méregtelenít és gyulladáscsökkentő hatású.

A füge leveléből készült teák és kivonatok csökkenthetik a vércukorszintet, ezért a cukorbetegek számára is hasznos lehet.

Az interneten sok remek füge lekvár receptet találhattok, de ha nincs kedvetek kísérletezgetni ajánljuk a Banyaerdő termékét, a mézes fügelekvárt.