Mesterséges értelem – a termesztett gombák

Az erdőt járó gombászok idegenkedve néznek a termesztett gombákra, talán nem is véletlenül. Az erdő természetessége, változatossága nagyon különbözik a mesterséges, komposzton növekvő monokultúrás pincék világától. A gombatermesztés sokak számára egyenlő az eretnekséggel, hiszen a mesterségesen kialakított közegben élnek az erdei talajt sosem látott gombák. A gombacsíra (köznyelvben spóra), melyeket a termesztés során használnak, viszont a természet részei, ahogy a gombakomposzt összetevői is, melyeken teremnek a csiperkék, laskák, shiitake gombák.

Ha nem a természet szeretete, hanem az élelmezés felől közelítjük meg a kérdést, rögtön más színben látjuk ezeket a telepeket.  A termesztett fajok ökológiai lábnyoma elképesztően kicsi, így ez a gombatermesztési forma gyakorlatilag a fenntartható élelmezés tankönyvi példája.  A húsfogyasztás hatalmas ökológiai lábnyomáról számos cikk és tudományos értekezés született már, mivel a jelenlegi léptékben teljesen fenntarthatatlanok az étkezési szokásaink. Már jó példák vannak a húsfogyasztás csökkentésére, a gombák ilyen fajta termesztése gazdaságilag szinte kimeríthetetlen forrás. A gombák ugyan remek fehérjeforrásoknak tűnnek és tápanyagban gazdagok, sok esetben kalóriaszegények és több diétába vagy étkezési formába is beilleszthetők, de sajnos a sejtfalukat nehezen bontja az emberi szervezet, ezért közel sem tudjuk teljes mértékben hasznosítani a gombákban rejlő kincseket. Sokaknál egyéni érzékenységek is fellépnek, nem mindenkinek és nem mindennap lehet gombát fogyasztani, figyelni kell a megfelelő feldolgozásra - de a hazai gombafogyasztás minimális számait látva, még bőven van még tere a növekedésnek.