Fenyőerdők gombái 

Gombászként kicsit másképp tekint az ember egy fenyőerdőre, mint egy természetvédő. Magyarországon a fenyőerdők nem őshonosak, ezért sem az erdészek, sem a természetvédők nem rajonganak értük. A legtöbb fenyvest a 20. század elején telepítették be részben gazdasági, részben a Kárpátok fenyvesei iránt érzett nosztalgikus okoknál fogva.

Fenyőfák azonban sosem érezték jól magukat itt, így az elmúlt években pusztulásuk tovább gyorsult. A melegedő, száraz klíma kifejezetten rosszul érinti a hazai monokultúrás, tájidegen fenyveseket, ráadásul a probléma nem csak nálunk bukkan fel, a Tátrában is rendszeresen találkozunk kipusztult fenyőerdőkkel. Ezzel lassan eltűnnek az fenyvesekhez kötődő gombák is. Ilyen szoros szimbiózisok nem ritkák a természetben, ez is kiváló példája a gombák és a fák közötti kapcsolatnak.  Nem véletlen, hogy erdei gombáink nagy részét nem lehet mesterséges körülmények között termeszteni.  A jövő azonban nem reménytelen, magasabb hegyeinken a megfelelően gondozott fenyvesek megmaradhatnak, és bármilyen meglepő, gondozott kertekben, fasorok mellett is találhatunk még fenyőket kedvelő gombaféléket.

Egy jó példáa az ízletes rizike

Néhány tejelőgomba fogyasztásának igen nagy hagyománya van Magyarországon, így a roppanós húsú rizike is több gombász kedvence. Népszerűségét jelzi az is, hogy 2022-ben az év gombája lett. Az ízletes rizikét fekete- és erdei fenyők alatt találjuk, ősszel megjelenő igen gyakori faj. Ha megvágjuk, vagy akár csak kicsit megnyomjuk a gombát, narancs színű tejnedvet ereszt, ami később bezöldül. Ezt többen penésszel szokták keverni, de nem szabad tőle megijedni, teljesen természetes jelenség a színváltozása. Mivel roppanós állagát megőrzi sütés, főzés után is, így igen jól konzerválható, érdemes savanyítva is kipróbálni!

receptek a Tányérodon az erdő című könyvben!